Elhúzódó felújítás

Amikor május 23-án visszajöttem Kiotóból az fogadott, hogy az épületemet felállványozták. Írtak róla előtte egy héttel sms-t, és a postaládában megtaláltam a részletes terveket, hogy melyik héten mit fognak csinálni. A cél az épület újrafestése és szigetelése kívülről. Megkértek, hogy ne szárítsak ruhákat az erkélyen (amúgy sem szoktam, mert túl kicsi az erkély), és hogy tartsam behúzva a függönyt napközben. Ezt végül csak akkor tettem meg, amikor közvetlen az ablak előtt dolgoztak.

A munka különösebb gond nélkül haladt, és a tervek szerint június 13-án végeztek volna. Ez egy nappal azután volt, hogy Momoko Tokióba jött, úgyhogy tökéletesnek tűnt az időzítés. Aztán az esős évszak hamarabb érkezett egy héttel, és elkezdtek csúszni a munkálatokkal. Érhető, hogy ha minden nap esik, akkor nem szerencsés az épület külsejét festeni. Végül 3 hetet csúsztak, és csak miután Momoko hazament fejezték be. Kicsit bánom, hogy így alakult, mert így a nagy ablakból nyíló kilátásba mindig belelógott az állványozás. De jön még Momoko Tokióba, úgyhogy lesz lehetősége látni állványozás nélkül is.

Amikor először hallottam róla, hogy festeni fogják az épületet az első kérdés, ami felmerült bennem, hogy milyen színűre, mivel eddig az épületen kívülről a vasbetont lehetett látni, és nem gondoltam, hogy bármivel le lenne festve (lent az első képet a beköltözéskor csináltam). Végül beton szürkére festették, talán egy árnyalattal világosabbra. Vagy lehet eredetileg is festve volt erre a színre, csak összekoszolódott az évek alatt.

Egy nem várt mellékhatása a festésnek, hogy a galérián lévő ablak előtti rész egy világos, kicsit csillogós felületet kapott, ami miatt reggelente sokkal inkább visszatükrözi a fényt és így tegnap fel is ébredtem rá hajnalban. Szerintem pár nap és hozzászokok, ha meg nem, akkor felrakok függönyt.