Egy nap Arashiyamában

Az egyik oka, hogy Kiotóba jöttem, az egy lány, Momoko. Eredetileg onnan ismerjük egymást, hogy ő volt a japán tanárom július óta (amikor az Indeed által fizetett órák elfogytak). Heti kétszer egy óra nagyrészt kötetlen beszélgetés jó alap volt a kölcsönös szimpátiához, aztán decembertől párszor beszéltünk órán kívül is. Momoko csinál egy japán tanulós podcast-et, aminek kapcsán adtam visszajelzést, hogy mi tetszik és mi nem, és így később kikérte a véleményemet konkrét kérdések kapcsán is (pl indított egy új típusú podcast sorozatot, és hogy azt ugyanarra a csatornára rakja-e, vagy csináljon neki újat). Emellé párszor szóba került, hogy ha Kiotóba járok, majd fussunk össze.

Amikor kitaláltam a kiotói utat, akkor elkezdtük tervezni, hogy hogy is legyen ez az összefutás, és így lett, hogy menjünk el biciklivel Arashiyamába, a Kiotó peremén fekvő helyre, ami a bambuszerőiről, öreg hídjáról, templomairól és majom parkjáról híres. Úgyhogy szombaton 10-kor találkoztunk egy konbininél, és elindultunk bringával.

Egy laza 6 km-es út után meg is érkeztünk. Átkeltünk a hídon (amihez az a babona, hogy nem szabad rajta hátranézni, mert az szerencsétlenséget okoz), majd első állomásként a majom parkba mentünk be. Japán éghajlata nagyon hasonlít Európához, de egy markáns különbség a vadon élő majmok jelenléte. Itt a majom parkban nem fogságban vannak a majmok, hanem ők itt élnek, és önként (elsősorban a kajáért) jönnek le az emberekhez.

A majompark után a Tenryuji templomot néztük meg, majd ráment ettünk ebédre. Ebéd után az Arashiyama vasútállomáson lévő Kimono erdőt sétáltuk körbe, ami 600 üvegoszlopba tett kimono szövetből áll. Éjszaka kivilágítják őket, de így napközben is szépek voltak. Ezután a bambuszerdő felé vettük az irányt. Internetes leírások alapján itt általában rengeteg turista van, de most szinte teljesen kihalt volt. A bambuszerdő melletti Okochi Sanso kertbe is benéztünk, amiben szintén szinte csak mi voltunk.

Ezután a belváros felé vettük az irányt egy kisebb kitérővel. A Toji templomhoz mentünk el, ami viszont sajnos éppen zárt, így csak kívülről tudtuk megnézni. Ezt követően bementünk a belvárosba és leraktuk a bringákat egy bringaparkolóban. Egy purikurában csináltunk pár vicces képet, majd beültünk vacsizni egy apró étterembe. Vacsora közben szó szót követett, és a vacsora végén már mint egy pár hagytuk el az éttermet 😊