WA 1.3 - Hétközben

Összesen 8 éjszakára foglaltam szállást, és hétközben a szállásról dolgoztam. Szerencsére a wifi elég gyors volt a videótelefonáláshoz, és csak egyik nap volt vele gond, de akkor mobilnetről tudtam dolgozni.

Hétfőn a szállásadóm meghívott vacsorázni. Egy barátja Hokkaidón vadász és nemrég lőtt szarvast, amiből küldött neki is és ezt főzte meg curry-nek. Nagyon finom volt, és jót beszélgettünk vacsora közben. A szállásadóm nagyon érdekes ember! Fiatal korában beutazta a világot, élt pár évet Amerikában és Svédországban is, majd visszatért Japánba. Itt egy energiaipari tanácsadócégnél dolgozott, ahol igazgatói pozícióig jutott, majd amikor 70 éves lett nyugdíjba ment és megnyitotta ezt az Airbnb-t. A házat ő maga újította föl, és a legtöbb feladatot azóta is ő végzi, bár ha teltház van akkor át jön a 90 fölötti anyukája besegíteni.

Kedden ebédidőben elmentem bringával a közeli Ómuro hegyhez, ami egy kialudt vulkán megőrizve a klasszikus vulkán alakot:


Forrás: https://japan-highlightstravel.com/en/travel/atami/040041/

Libegővel lehet feljutni a kráter peremére, ahol körbesétálva mesés kilátásban gyönyörködhet az ember. A kráterben pedig íjászpálya van, és bérelni is lehet felszerelést. Kedd délhez képest meglepően sokan voltak, de így sem kellett várnom a liftnél. Miután felértem és egy kb negyed kört megtettem, kicsit eltávolodtam az úttól és leültem megenni a konbiniben vett ebédemet. Ebéd után befejeztem a kört, kigyönyörködtem magam a látványban, majd visszatértem a szállásra folytatni a munkát.

Este a helyi mexikói étteremben vacsoráztam. A taco-juk kb olyan volt, mintha valaki egy fénykép alapján próbálta volna reprodukálni, de nem voltak túl magas elvárásaim, úgyhogy egynek elment.

Szerdai ebédszünetre a tengerpart volt a terv. Odafele megálltam ebédelni egy tonkatsu étteremben, majd lementem a tengerpartra, ami gyönyörű volt. Sziklás part, kristálytiszta víz, tökéletes kontrasztok. Vacsorára egy olasz étteremben kötöttem ki, ahol nagyon eltalálták az olasz tésztát, bár a drágább végén volt a spektrumnak.

Csütörtökön ebédre egy másik olasz étterembe mentünk el a szállásadómmal közösen. Ez jobban mindennapi, kevésbé luxus étterem volt, de így is nagyon finom volt a gnocchi-juk. Vacsorára a helyi sörfőzde éttermébe mentem, tengergyümölcsei tálat enni. Nagyon szeretem a tonhalat. A sörük viszont annyira nem jött be, a citrus likőrjük viszont annál inkább.

Péntek reggel a változatosság kedvéért futni mentem. A szállásadóm javasolta az Ippeki tavat, ami oda-vissza kb 10 km-volt, úgyhogy egy ideális futásnak bizonyult. Az őszi levelek már elkezdtek pirosulni, sárgulni, nagyon szép látványt nyújtva. Ebédre a szállás szomszédságában lévő kávézóba mentem. Japánban gyakori, hogy a kávézók kínálnak valami főételt ebédre (általában tésztát). Ezen a helyen most pörkölt volt, ami finom volt.

Késő délután összepakoltam, majd 5:30 körül jött a futár, hogy felvegye a csomagomat, amit majd vasárnap este fognak a lakásomhoz kihozni. Nagyon tetszik ez a kényelmes szolgáltatás: 2 órás intervallumot tudtam megadni, hogy mikor jöjjenek és hogy mikorra szállítsák ki és végül kb egy ebéd árát fizettem ki a szállításért. Igazából ha vonattal megyek valahova, akkor is megfontolandó lehet ez a szolgáltatás, annyira kényelmessé teszi az utazást.

Vacsorára ismét a szállásadómhoz voltam hivatalos, aki szintén pörköltet főzött. Lehet jobban össze kellett volna hangolnom ezeket, de igazából nem bánom. Ennek a meghívásnak az apropója az volt, hogy a hétfői vacsora után rendeltem Amazon-ról egy üveg Sauska bort ajándékba neki. De amikor odaadtam, akkor mondta, hogy ezt akkor meg kell kóstolnunk, és így lett a pénteki vacsora.