100 nap és egy új bringa

Most pénteken volt a 100. napja, hogy itthonról dolgozunk. Valahogy gyorsabban telik így az idő, hogy kevesebb minden történik, és sokkal egyformábbak a napok. Ráadásul az utóbbi időben az időjárás keresztbehúzta a hétvégi terveimet is.

Az eredeti terv az volt, hogy múlt szombaton bérlünk robogót Tomival és aztán ha tetszik, meg jól megy, akkor béreltem volna erre a hétvégére és elmentem volna Nikko-ba. De ebből nem lett semmi: múlt szombatra esőtt mondott, úgyhogy pénteken úgy döntöttük, hogy elhalasztjuk egy héttel, ezen a hétvégén pedig ismét végig szakad az eső. Megérkezett az esős évszak, már csak a megfelelő hobbit kell megtalálnom hozzá.

Múlt vasárnap viszont szerencsére jó idő volt. Így, hogy újabban egyre többet bringázok elkezdtem gondolkozni, hogy veszek egy rendes bringát. A mostani egy egyszerű, szupermarketi darab, amit eredetileg is azzal a céllal vettem, hogy kiderüljön, beválik-e nekem a tokiói bringázás. Hát bevállt, szóval ideje váltani egy komolyabb bringára. Tomi nagy bringás, és felajánlotta, hogy próbáljam ki az övét. Egy Giant road bike-ja van, valami ilyesmit képzeljetek el:

(Ez igazából az, amit én néztem magamnak, de Tomié is hasonló, csak 2 generációval korábbi.)

Tomi ráadásul a hozzávaló cipőt is kölcsönadta, amit be lehet pattintani a pedálba. Ettől eleinte féltem, mert ha elfelejti az ember kioldani, akkor megálláskor fel lehet dőlni, de szerencsére nem volt gond. Kioldáshoz oldalra kell húzni / csavarni a lábfejet, és amikor elfelejtettem, akkor ösztönösen is húztam eléggé oldalra ahhoz, hogy sikerüljön kirántanom. Ugyanakkor a beakaszthatós pedálok egy teljesen új dimenziót nyitottak meg a biciklizésben: egyrészt lehet velük felfele is húzni a pedálokat, ami más izmokat dolgoztat, így kevésbé fárad el az ember, másrészt emelkedőn fölfele ha feláll az ember és egyik lábával húz, a másikkal nyom, akkor duplán fejti ki az erőt, amitől sokkal könnyebb lesz felfele menni.

Meg emellett az egész bicikli a sebességre van tervezve: nagyon könnyű alumínium és szénszálas váz, vékony kerekek, és olyan kormány, amire rá lehet hajolni. Az Arakawa folyó partján mentem vele, és sík terepen 46.4 km/h-ig sikerült feltoltom a sebességet. Összességében a 74 km-es tekerésen egy 20.2 km/h-s átlagsebességet sikerült összehoznom (és ebben volt már egy városi szakasz is, mert ki akartam próbálni, hogy ott is annyival jobb-e ezzel menni). Hasonló távolságokon a saját bringámmal 13-15 km/h-as átlagsebességet szoktam menni.

Amire még rájöttem, hogy általában a tájat szoktam figyelni, élvezni a kilátást, rácsodálkozni dolgokra, de ezen a bringán annyira lekötött maga a tekerés, hogy minden másról megfeleledkeztem. Ezekkel a bringákkal maga a bringázás a cél és az élmény, nem pedig csak egy közlekedési mód.

Ezek után egyértelmű lett, hogy veszek magamnak egy hasonló bringát. Elsőnek a Giant CONTEND AR 2-t néztem ki. Pénteken el is mentem a legközelebbi Giant boltba, de ki volt fogyva és azt mondták, hogy a nagykerben is kifogyott és már nem is gyártanak többet a 2020-es modellből. Augusztusban jön a 2021-es. Az elég távolinak tűnt, úgyhogy ma körbejártam a közeli bringaboltokat, hátha találok valami jót. Tomi is csatlakozott, és segített eligazodni a különböző apró különbségek között (pl a 9 fogaskerekes kazettát nehéz cserélni a 11-esre). Végül nem találtunk semmi olyat, ami megfelelt volna az elvárásaimnak:

  • legyen a méretemben
  • hidraulikus tárcsafék
  • belépőszintén eggyel jobb váltók
  • 150 ezer yen alatt legyen

Így üres kézzel tértem haza, de itthon találtam online egy olyat, ami ezeknek majdnem teljesen megfelelt (a tárcsafék bovdenes, nem hidraulikus, de cserébe full karbon a váz): https://www.chainreactioncycles.com/jp/en/vitus-zenium-road-bike-tiagra-2020/rp-prod183561


A keréken lévő fehér sáv nem tetszik annyira, de azt a legkönnyebb cserélni

Meg is rendeltem. Nagy Britanniából postázzák, normál esetben 2-3 hetet mondanak a szállításra, de most a koronavírus miatt lehet hosszabb lesz. De amilyennek az időjárás kinéz, ezzel nem vesztek túl sokat