Hiroshima - 2. nap

Második nap belevetettük magunkat a város felfedezésébe. A hotel regglijét túlárazottnak ítéltük, így inkább a környező kávézókban kerestünk reggeli menüt. Szerencsére szinte a szomszédban találtunk egy tetszetős helyet, ami nagyon finomnak is bizonyult. Most már csak az lesz a kihívás, hogy máshova is eljussunk, amíg itt vagyunk, annyira megtetszett ez a hely.

Délutánra esőt mondott, így a Shukkei-en kerttel kezdtük a programot. Ez egy eredetileg 1620-ban épített japán kert pompásan mutatja be a japánok természet szeretét és esztétikára való törekvését.

A kert szomszédságában van a Hiroshima Tartományi Művészeti Múzeum, ahova a kerttel közös jegyet vettünk. A múzeum aulájában épp amikor ott voltunk, tartott koncertet egy helyi hegedűművész, amibe így mi is belehallgattunk.

Ekkorra már alaposan megéheztünk, így Anna felvetésére elmentünk egy yakiniku étterembe. Ennek az a különlegessége, hogy az asztal közepén van egy grillsütő és magunknak sütjük a húst. Nagyon finom volt és legalább akkora élmény is: a pincért láthatóan zavarta, hogy nem beszél elég jól angolul, így igyekezett mindent alaposan elmagyarázni. Például rendeltünk marhanyelvet és amikor kihozta, akkor mutatta a nyelvét, hogy ez a nyelv.

A késői ebéd után még benéztünk a MOCA (Museum of Contemporary Arts) modern művészeti múzeumba, ami nekem inkább az érthetetlen fajta modern művészet kategóriába esett.

A múzeum után már hamarosan kezdődött a Star Wars, így a mozi felé vettük az irányt. Stílusosan a Hijiyama Sky Walk-on közelítettük meg a mozit, ha már a film címe The Rise of the Skywalker. Ebből végül a sky és a walk is hiányzott: egy fedett mozgólépcsőt takart (noha részben átlátszó volt a tető).

A film után a mozi melletti kamu-olasz családi étteremben vacsoráztunk, majd felmentünk az egy szinttel feljebb lévő játékterembe és kipróbáltuk a Guitar Hero dob verzióját:

Ez már valami nagyon haladó szint lehet, mi a legkönnyebben játszottunk

Nagyon tetszett mindkettőnknek ez a játék.