Hiroshima - 1. nap

A karácsonyt idén Hiroshimában töltjük. Az utazást még szeptemberben foglaltam le, és igyekeztem minél klasszikusabb japán cégeket választani: idefele JAL (Japanese Airlines) géppel jöttünk, visszafele ANA (All Nippon Airways) járatával utazunk (ezzel kipróbálva mindkét nagy japán nemzeti légitársaságot). Szállásnak az APA hotel Hiroshima állomás melletti szállodáját választottam, ami az egyik legnagyobb szállodalánc Japánban. Csak a tokiói lakásunk környékén is van kb 6 darab, és a saját oldaluk szerint összesen több, mint 300 hoteljük van Japánban.

A kisebbik tokiói reptérről, a Hanedáról indultunk. Ennek 3 terminálja van, amiből kettőt csak belföldi járatok használnak, így mi is innen indultunk. Meglepő módon így nem is kértek semmilyen személyit/útlevelet, csak a szokásos biztonsági ellenőrzés volt, és a jegyünket kellett lecsippantani beszálláskor.


Mi is egy ilyen géppel mentünk

A Hiroshima reptér 50 km-re van a várostól, így a repülés után még egy óra buszozás várt ránk. Ezzel és a reptérre való kiéréssel együtt valószínűleg rövidebb lett volna shinkansennel jönni (ami 4 óra), viszont a shinkansen egy irányba lett volna közel 20 ezer yen, míg a repülő 3 hónappal előre foglalva oda-vissza volt annyi. Meg shinkansennel mentünk már, ezeket a légitársaságokat meg ki akartuk próbálni. Jól mutatja az igényt a belföldi közlekedésre, hogy 8 db JAL, 11 db ANA és 2 db Spring Airlines (low-cost légitársaság) járat van Tokióból Hiroshimába minden egyes nap. Sok gép ebből nem is a szokásos 3+3 üléses, hanem gyakran nagyobbak (3+4+3). A mienk 2+3+2 volt.


Minden ülésnél volt kijelző és hoztak innivalót is. Mindezt egy 90 perces úton (amiből 30 percet a földön gurult a gép)

A hotel check-innél nem tudtak mit kezdeni a residence cardunkkal (ez az itteni személyink, amit minden itt élő külföldi kap és ezzel tudjuk magunkat igazolni a rendőrnek, a bankban stb.). Úgy tűnt, hogy itt még nem találkozott ezzel a recepciós, de szerencsére nálunk volt az útlevelünk, ami már rendben volt.

A szobánk nagyon kicsi. Az ágy mellett van egy asztal, de a széket nem is lehet kihúzni rendesen, van két akasztó és annyi. Meg az apró fürdőszoba.


A kép mögött már csak a fal van egy ablakkal, amire rá van tolva az ágy. A hotel booking.com oldaláról (nekem nem sikerült olyan képet csinálni, amibe belefért volna az egész)

De cserébe a belvárosban van a hotel és nem volt nagyon drága. Valamint a hotel része egy hagyományos japán gyógyvizes fürdő, egy onszen is. Ennek az a sajátossága, hogy nagyon figyelnek a víz tisztán tartására: fürdőruha nélkül szabad csak belemenni, és a törülköző se lóghat bele (emiatt a nyugati nyitás óta külön van a férfi és női rész). Először le kell zuhanyozni alaposan, szappannal, majd a fürdő szélén a fürdővízből locsolni magunkra, hogy az kívül folyjon le (ezzel biztosítva, hogy a sima vezetékes víz a zuhanyból nem higítja fel a medencét).

Nekem ez volt az első onszenezésem, de eléggé tetszik. A szobához kaptunk yukata fürdőköpenyt és abban kényelmesen le lehet menni a fürdőbe, ami a másodikon van.

Első nap késő délután értünk a hotelhez, így csak vacsorázni mentünk ki és ennek alkalmából megvettük a jegyet a másnapi Star Wars vetítésre. Aggódtunk, hogy el fogják kapkodni a jegyeket az angol nyelvű - japán feliratos vetítésekre így 3 nappal a premier után, de még bőven volt hely a következő napra. Valószínűleg itt vidéken kevesebb külföldi él, és így kisebb az érdeklődés.

Vacsorára Hiroshima helyi ételét, az okonomiyakit ettük. Ennek a helyi változatába tésztát is raknak a szokásos tojás és káposzta alap mellé.


Nyamm