Japán jogsi, második felvonás

A mai nap mottója:

It takes time to change license process

kb. "időbe telik, hogy megváltoztasd a jogosítvány folyamat" - ez a nem túl biztató üzenet jelent meg időnként a kijelzőkön, amíg vártunk

A jogosítványunk japánításának második, és végső lépése a tényleges igénylése. Elvileg minden szükséges papírral felvértezve érkeztünk: magyar jogsi, hivatalos fordítás a JAF-tól, útlevél, residence card, igazolványkép megadott méretben, lakcímigazolás (ezt még a városházán adtak).

8:30-kor nyitott az iroda, mi 8:40 körül érkeztünk, és végül 5:30 körül kaptuk meg a jogsit. És az idő nagy részében semmit sem csináltunk, csak ültünk, és vártuk, hogy hívják a sorszámunkat. Ja és noha ez a pult direkt a külföldi jogosítványok japánítását intézte csak, mégis kb senki nem beszélt angolul és a papíroknak is kb a fele csak japánul volt. Itt hatalmas segítség volt, hogy Anna beszél japánul, mert nélküle elvesztem volna.

Úgy kezdtük, hogy sorban álltunk, hogy kapjunk egy formanyomtatványt, amire a nevünket kellett csak ráírni kb. Ezzel kb 11 körül hívtak, és elvették a hozott papírjainkat (beleértve az útlevelet és a residence card-ot), így onnantól már hazamenni se tudtunk. Ekkor közölték azt is, hogy a következő lépés 1.5-2 órát vesz igénybe, és addig tilos elhagyni az épületet. Aztán gyorsan hozzátették, hogy de van itt bent menza.

Ez a lépés végül inkább 3 óra lett, és mint kiderült csak annyi volt, hogy átnézték a papírjainkat (amit akkor is megtettek, amikor odaadtuk őket) Mindegy. De most már minden rendben van, fizessünk a szomszédos pultnál (4600 yen/fő), majd menjünk le az elsőre a szemvizsgálatra, utána jöjjünk vissza. Ez így mind kb 10 perc alatt meg is volt.

Utána megint mondták, hogy várjunk. Újabb órák után jöttek, hogy akkor menjünk le megint az elsőre fotót csinálni. (Akkor minek kellett becsatolni a jelentkezéshez egy képet?) Mindegy, lementünk. Itt mondták, hogy irány a második, itt fogják legyártani magát a jogsit. Újabb 1 óra után sikerült is nekik.

Közben összeismerkedtünk egy magyar-izraeli házaspárral és a 3 év körüli gyerekükkel, akik szintén most költöztek Tokióba. A férfi a nagykövetségen dolgozik, így diplomata útlevelük van, meg volt velük egy japán segítő is, és így nekik "csak" 4 órába telt az egész folyamat.

Mivel az első felvonás annyira jól ment, így ma elkövettük azt a hibát, hogy nem hoztunk se könyvet, se semmi egyéb elfoglaltságot. Így irdatlanul unatkoztunk. Viszont így tanultunk a "Safe Driver" projektről, ami arról szól, hogy ha évekig baleset nélkül vezetsz, akkor kiválthatsz egy kártyát, amivel bizonyos helyeken kedvezményt adnak. A kártya színe attól függ, hogy hány éve vezetsz baleset nélkül:

  • 1-2 év: zöld
  • 2-4 év: bronz
  • 4-10 év: ezüst
  • 10-20 év: arany
  • 20+ év: arany, extra cirádákkal

De igazából még a 9 óra szenvedéssel is olcsón megúsztuk, mert aki nem a szerencsés 28 országból jött, annak ugyanez a bürokrácia adott, de még KRESZ vizsgát és rutin vizsgát is kell tennie. Akkor mi tuti nem csináltuk volna.